Larnac
ában tölthettünk pár napot egy település alkalmával. Gyönyörű tengerpart,a virágok mámorító illata. Minden adott volt,hogy jól érezzük magunkat.
Az egész napos városnézés után jól esett beülnünk egy hangulatos vendéglőbe. A vacsora is remeknek ígérkezett, a társaság is kitűnő volt.
Nem tudom melyikőtök ismeri a meze-t. Ez egy hagyományos étel arrafelé,a lényege,hogy mindenből egy kostolónyit kap a vándor,egészen addig,amíg úgy degeszre tömi magát,hogy kidől.
A pincérek mosolyogva szemlélték,hogy a karcsú lányok milyen szaporán tüntetik el a finom falatokat.
Az egyik kolléganőnk nem vetette meg a jóféle bort sem, itta is szorgalmasan a lakoma alatt.
Mikor a sokadik rendeléskor a társaság férfi tagja, automatikusan újabb 2 decit kért neki,felemelte a kezét és azt mondta:
Nem, nem! Most sört iszom! Kikapcsolódom!
Ez a mondat megkoronázta az amúgy is vidám esténket!
Másik ilyen hasonló vacsorázós sztori Bangkokhoz fűződik. A személyzet egyik hölgy tagjának elég alacsony volt a népszerűségi indexe. Egyszerűbben fogalmazva senki nem kereste a társaságát,lévén okoskodó,kissé erőszakos idősebb egyedülálló nő volt,aki nem szenvedhette a fiatalok mindenen vihogó viselkedését.
De ott mégis ránk fanyalodott, mert hát ki szeret magában lenni napokig. Így amikor a vizes programot megunva szedelődzködtünk, hogy vásárolni, azután meg vacsorázni menjünk, rögtön csatlakozott ő is. Nem örültünk,de megbántani nem akartuk. Négyen vágtunk neki a forgatagnak, és bizony mindent elkövettünk,hogy lerázzuk a tömegben. Minden alkalommal, mikor megállt egy árusnál a portékákat gusztálni, próbáltunk kereket oldani. De résen volt ő is,így még mindig egymás társaságát élveztük,amikor éttermet kerestünk.
Az az ötletünk támadt, hogy egy elég piszkos és nem túl bizalomgerjesztő helyre térünk be,ez majd hátha elriasztja. Az ajtóban mintha visszahőkölt volna,de utána hősiesen bejött velünk zokszó nélkül.
Végül a véletlen sietett a segítségünkre. Amikor a vendéglős a gőzölgő levest az asztal közepére helyezte,egy molyrágta bundájú macska kecsesen átugrotta az edényt....
Ez már azért sok volt egy finom úrihölgynek. Méltatlankodva felugrott és "ti nem vagytok normálisak" végszóval elviharzott...
A vacsora amúgy fenséges volt!
