Pár évvel ezelött történt.Forró nyári hétvége.Lassú,de folyamatos a forgalom a Balaton felé.Az autópályát elhagyva, az úton viszont valami baleset vagy jelöletlen építkezés lehet,mert többszáz méteresre duzzadt a sor.Hosszú percekig meg sem mozdultunk.Az előttem lévő autót szőke,műkörös cicababa vezette,mellette pöffeszkedett a kopasz,kigyúrt pasija.
A fickó egyszer csak fogta magát,kiszállt,még félre sem fordulva végezte a folyó dolgát.El sem hittem,hogy vannak ilyen bárdolatlan emberek!Nem bírtam megállni,hogy egy rövid dudaszóval ne ijesszem meg.Oda is fordult,és a mozdulat elég volt,hogy a saját autóját levizelje.
Láttam ugyan,hogy dühös,de még nem sejtettem a bajt.Miután felhúzta a cipzárt a nadrágján,a még mindig álló forgalomnál,megkerülte az autómat,és felrántotta az ajtót....
Azonnal végigfutott rajtam,hogy most megöl,de a legkevesebb,hogy szétveri a képem.De csak nézett rám hosszan,még a méregtől eltorzult arccal,de egyre bizonytalanabbul.
A farmersort,napszemüveg és a rövidre vágott hajam mentett meg.A droid ugyanis ennyit mondott:
Mit dudálsz te...te.....te.....hülye gyerek!
Majd visszaült a csoda bombázója mellé.Szegény! Szinte hallhatóan kattogtak a kerekek a tükörsima agyában.
Mi lehet ez a lény? Nő? Kisfiú? Öreg? Fiatal?
Azért bóknak vettem,az 50.-n túl.
Azóta nem dudálok! Rövidet sem!
