HTML

Élet 50.-n túl

Meddig nő egy nő?Lehet szerelmesnek,sikeresnek,fittnek és boldognak lenni,ha elmúltál 50 éves?Sok story a múltból,ami meghatározza a jelent,építi a jövőt.

Friss topikok

  • Mabe: @Burgermeister: Köszönöm! :-) (2016.01.20. 19:24) Meddig él a szerelem?
  • Dia Somlaii: Ütős befejezés , de inkább azt írnám, hogy " Nyugodjék békében ! " (2015.08.24. 21:48) Rekviem
  • Dia Somlaii: Van , kettő is , és nem is kicsik. Az egyenes gerincet egy életre megkapták ebben biztos vagyok. (2015.07.15. 11:16) Csínyek
  • rozsomák: A TE arcodat látták akkor ? Belenéznél egy akkor ide-oda-kergetett arcába, hogy igen, én voltam a... (2015.06.26. 22:13) Tranzit
  • Mabe: Túlléptem! Arccal a jövő felé! Szép napot! (2015.06.25. 09:30) Mit érdemel az a bűnös?

Linkblog

Talp

2015.06.18. 10:41 Mabe

Ma gyönyörű idő van,és az én tegnapi borús hangulatom is már a múlté!

A szikrázó napsütétalp.jpgsről eszembe jutott egy régi nyári nap,Japánban,Okinawán.

Az egész személyzet a szálloda medencéjének partján heverészett,beszélgettünk,szundítottunk,élveztük a semmittevést.

Ránk is fért a pihenés,az út hosszú és fárasztó volt,bár a japán utasok mindig nagyszerűek,fegyelmezetten ülnek csukott szemmel a megérkezésig.

Hiába kimerült az ember, aludni képtelenség,nagyon nehezen alkalmazkodik a szervezet az időeltolódáshoz.Szinte egész éjszaka forgolódik az európai, végül feladja és  szumókat néz a Tv-ben reggelig.

Szerencsére rengeteg vicces műsoruk van a birkózóikon kívül is,vetélkedők,gyermeteg filmek.Nem is kell érteni,anélkül is remekül szórakozik az ember. A széken ülve tornázó hölgy, a fejét tekergetve önmagában fergeteges.

Egy korábbi alkalommal egyik kolléganőmmel,azzal múlattuk az időt,hogy megpróbáltuk elkapni a pillanatot,amikor a liftek szőnyegét kicserélik a következő napi feliratozásúra. Nem sikerült tetten érni ,éjfél előtt egy perccel már az aktuális padlófedés pompázott valamennyi felvonóban.

De visszatérve a napozós délelőttre...

Talán valamennyien el is aludtunk éppen,amikor a kapitányunk frissen és fürgén előkerült valahonnan és nekünk szegezte a kérdést,melyikünk megy vele teniszezni.

Válogatott tökéletes kifogásokat vonultatott fel a csapat,mikor rám került a sor,nekem már csak a "nincs cipőm" kibúvó maradt! Ez azonban nem győzte meg a főnököt,megnyugtatott,nem salakos,hanem műanyag pályára megyünk!

Így hát feltápászkodtam.Beléptünk a pályára,a szélén kibújtam a papucsomból,és akkor....A fehér csíkra lépés pillanatában azonnal rásült a talpamra a felforrósodott festék.

Rajzfilmbe illő jelenet lehetett,ahogy száguldok a hűs víz felé, sebesre égett lábammal és odaérve a hűs habok sisteregve üdvözlik megperzselt végtagomat.

Sajnos a másnapi indulásra csúnyán felhólyagosodott,rettenetesen fájt. De muszáj volt dolgozni. Még most  is beleborzongok, annak a pillanatnak a felidézésekor,amikor a kabin közepén,éppen italt töltve egy kedves utasnak, a legnagyobb vízhólyag kifakadt....

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://fifty.blog.hu/api/trackback/id/tr937553712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása