A két fiam születése között egy babámat elvesztettem. Nagyon megviselt lelkileg, testileg egyaránt.
Már 14 hetes volt a magzat, amikor korházba kerültem. Ráadásul egy olyan kórteremben helyeztek el,ahol két fiatal friss anyukával voltam együtt...
Soha nem jöhetett volna az a meghívás, amit férjem régi ismerőseitől kaptunk egy látogatásra Argentínába.
Fantasztikus pár hetet töltöttünk ott. Olyan szeretettel fogadtak és vettek körül,amire mindig emlékezni fogok. Rengeteg kirándulást szerveztek vendéglátóink, sűrű volt a program.
Az ottlétbe belefért egy rövid látogatás Montevideóba is, és egy napot az uruguay-i tengerparton Punta del Estén is eltöltöttünk.
Mindenki figyelmeztetett, hogy nagyon vigyázzunk,az a nap nagyon gonosz tud lenni.
Ehhez képest megérkezésünkkor szürke idő fogadott, vastag felhővel. Duzzogtam is, hogy még egy kis színt sem tudok magamra szedni, hiába jutottam el ilyen messzi, szép helyre.
Kint töltöttük az egész napot a parton. Mikor visszainduláskor az öltözőben belenéztem a tükörbe, hátra hőköltem. Szinte cékla színben pompáztam.
Úgy megégett a bőrünk, hogy még az egyszerű, óvatos mozdulatok is kínzóak voltak.
Egy héttel később rengeteg élménnyel és vadonatúj bőrrel érkeztünk haza.
